Az informatikai beruházások kérdése már hosszú ideje olyan kérdéseket vetnek fel, amelyekre eddig nem sikerült megnyugtató választ adni. A kulcs-kérdés – mint minden más beruházások esetében – a megtérülés. Az informatikai beruházások megtérülésének kiszámíthatóságát két tényező befolyásolja:
- ráfordítások számbavételének problematikája
- beruházásokból származó előnyök problematikája.
Mindehhez társul az a tényező, hogy a felhő-alapú megoldások piacra lépéséig az informatikai beruházások pénzben kifejezhető tételei egy időpontban (pontosabban egy szűk időintervallumban) jelentkeztek és jelentős értéket képviseltek.
Ráfordítások számbavételének problematikája
Az informatikai beruházások esetében is a ráfordítások két fő csoportba oszthatóak:
- Explicit költségek: pénzügyileg egyértelműen elkülöníthető (például: szerverek, munkaállomások beszerzése)
- Implicit költségek: átállás miatt kiesett munkaidő, új rendszer bevezetésével járó átmeneti hatékonyság-vesztés, stb.
Máshonnan megközelítve: az explicit költségek túlnyomó része stack-jellegű költség, azaz egy időpontban merül fel. ez még akkor is igaz, hogy olyan kötelező vagy erősen ajánlott beszerzésekről beszélünk, mint a szerverekhez beszerzendő support vagy a garancia kiterjesztése. Az implicit költségek jelentős része viszont flow-jellegű költség (pl.: informatikai fejlesztéseknél nagyobb energia-fogyasztás, új szakember foglalkoztatása vagy az általány-díjas kiszervezés erre jó példa). A TCO-költségszámítás eljárása ugyan kísérletét tesz egy olyan modell felállítására, amely mindkettő tényezőt figyelembe veszi, viszont nincs egységes modell (és költség-struktúra), amely alapján a különböző TCO-számítások összehasonlíthatóak lennének.)
A kutatásomban egyik célja, hogy a kérdőívek alapján egy komplex elemzés keretében megbecsüljem a vállalaton belüli költség-hányadot, így lehetőséget adjak arra, hogy a vállalatok informatikai rendszerének rejtett költsége megbecsülhető legyen. Amennyiben ez sikeres lesz, akkor a vállalat külső tényezői (tőke, növekedési mérték, foglalkoztatotti létszám, telephelyek száma, stb.) alapján megbecsülhető lesz az “optimálisnak” tekinthető informatikai beruházás mértéke.
Beruházásokból származó előnyök problematikája
Az informatikai beruházásokból származó előnyök számbavételének problematikája abban rejlik, hogy ezen előnyök szintén jelentkezhetnek implicit és explicit formában:
- Explicit formában jelentkezhet, ha számszerűleg kimutatható költség-csökkenés. Ez érhető tetten, ha egy hatékonyabb informatikai rendszer révén egyértelműen csökkenteni tudok valamilyen költségek (jellemző a bérjellegű kiadások erre jó példa erre sajnos).
- Implicit formában jelentkezik akkor, amikor a hatékonyság javul.
- Mindezek mellett létezik egy “szürke-zóna” is: növekedés mértéke: hiszen – függően egy konjunkturális vagy egy konjunkturális időszaktól – a piac szereplői között mindig megfigyelhető pozitív vagy negatív növekedés. Egy bevezetett informatikai rendszer esetében kérdés, hogy milyen mértékben tud hozzájárulni egy piaci átlagot meghaladó pozitív növekedés, vagy egy kedvezőtlen gazdasági időszakban a piaci átlag mértékét el nem érő negatív növekedés eléréséhez.
A kutatásomban az informatikai rendszerekre vonatkozó kérdésekre adott válaszok tükrében elemezni fogom, hogy milyen szignifikáns (tehát nem a mintavételből fakadó) eltérés mutatható ki a fejlettebb informatikai rendszert üzemeltető vállalatok és a piaci átlag között.